Cukorbeteg Receptek

A cukorbeteg étrend

A napi táplálékmennyiségnek tartalmaznia kell a szervezet számára szükséges valamennyi tápanyagot. A cukorbetegség kezelésének fontos része a megfelelő összetételű diéta, melynek célja a megfelelő testtömeg elérése és megtartása, a vércukorérték megfelelő szinten tartása, valamint a szövődmények kialakulásának megakadályozása illetve késleltetése. Ugyanakkor a diétának minden esetben személyre szabottnak kell lennie, ezért erről mindenképpen érdemes beszélnie a kezelőorvosával, valamint kérje dietetikus segítségét!
A diéta összetétele attól is függ, hogy milyen az Ön testtömege. Mást kíván a túlsúlyos vagy elhízott és mást a sovány beteg.
Testtömegének meghatározásához használja a BMI (Body Mass Index) vagy Testtömeg-index kalkulátort, valamint a napi energiaszükséglet mérésére alkalmas kalkulátort, hisz ez is befolyásolja a diétát!

A tápanyagok összetétele:
Fontos, hogy az energiát biztosító tápanyagok megfelelő arányban legyenek jelen a napi táplálékban. Vagyis fehérje 15-20%, zsír 30%, szénhidrát 50-55%. Az egészség megőrzése szempontjából szükség van az olyan tápanyagokra is, mint a vitaminok és az ásványi anyagok. Ahhoz, hogy a felsorolt tápanyagok mindegyike a megfelelő mennyiségben jusson a szervezetbe pontos diétát kell öszeállítani.

Szénhidrátok:
Energiát adó tápanyagok, melyeknek 1 grammjának elégetésével a szervezet 4 kcal energiához jut. Főbb típusai:

• Cukrok — Szőlőcukor (glukóz), mely főleg gyümölcsökben mézben található, de alkotórésze a répacukornak is. Gyümölcscukor (fruktóz), főként gyümölcsökben található és a répacukor másik összetevője. Tejcukor (laktóz), mely szőlőcukrot is tartalmaz és a tejtermékekben fordul elő. Malátacukor (maltóz), mely a sörben és a malátakávéban fordul elő és szőlőcukorra bomlik le.
• Összetett szénhidrátok — Keményítő, mely teljes egészében szőlőcukorrá bomlik. Megtalálható a búzalisztben és a legtöbb pékáruban, a burgonyában, a rizsben, a kukoricában, a szójában és a hüvelyesekben és kis mértékben a zöldségekben is.
• Növényi rostok — mint például a cellulóz (korpa) és a pektin (gyümölcsök), melyek az emberi szervezet számára emészthetetlen szénhidrátok.

A növényi eredetű élelmiszerek több-kevesebb mennyiségben tartalmaznak szénhidrátot, melyek a vércukoremelő hatása attól függ, hogy mennyi belőlük az emészthető szénhidrát. Értelemszerűen azok az élelmiszerek, melyek jelentősen megemelik a vércukorszintet kerülendők, melyek csak igen kis mértékben emelik a vércukorszintet, nyugodtan fogyaszthatók. Ennek értelmében:

Az élelmiszerek vércukoremelő hatása azonban egyéb tényezőktől is függ, mint például a halmazállapot: a szilárd étel kevésbé emeli a vércukorszintet, mint a folyadékok; vagy az elkészítés módja: a reszelt alma például erősebben emeli a vércukorszintet, mint a reszeletlen. Továbbá az élelmiszerek zsír- és fehérjetartalma is befolyással lehet a vércukor emelkedésére vagy csökkenésére!
Ezért azt ajánljuk, hogy az étkezések előtt és után méréssel ellenőrizze vércukorszintjét, főként a még azideig nem fogyasztott ételek hatásának megismerése érdekében.
Mivel az ételek energia és szénhidráttartalma összefügg, az étrend meghatározásakor mindkettőt figyelembe kell venni. Ha tudjuk, hogy 1 g szénhidrát elégetésével 4 kcal energia keletkezik, és a napi energiabevitel felét szénhidráttal kell fedezni, akkor pl. egy napi 2200 kcal-os diétánál, 275g szénhidrátot kell tartalmaznia a tápláléknak (1100/4=275).

Fehérjék:
A fehérjék az energia mellett (1 gramm fehérje elégetésekor 4 kcal energia keletkezik) a szervezet számára elengedhetetlenül szükéges aminosavakat is biztosítja. Fehérjékhez részben az állati: hús, tejteremékek, tojás, hal, részben növényi eredetű termékekből: kenyérfélék, rizs, liszt, szója, hüvelyes zölségek, jutunk hozzá.
Az állati eredetű, teljes értékű fehérjékből célszerű a napi energiaszükséglet 50%-át fedezni. Mivel ezek általában zsírral és a tejtermékekben szénhidráttal együtt, fordulnak elő célszerű a soványabb, kisebb zsírtartalmú változatokat fogyasztani. Jó tudni, hogy a túlsúlyért általában nem a szénhidrát, hanem a zsír a felelős.

Zsírok:
Nagy mennyiségű energiát biztosító források: 1 gramm zsír elégetésével 9 kcal (vagyis több, mint kétszer annyi, mint a fehérje és a szénhidrát esetében) szabadul fel a szervezetben.
Az egészséges táplálkozás követelményei szerint ajánlatos a szükséges zsírbevitelt 50-50%-os arányban állati és növényi zsírból fedezni! Annak érdekében, hogy a napi szükséges mennyiséget ne lépjük túl, érdemes az elkészítésre is odafigyelni, és olyan módszereket választani, melynek során nem nő a zsír mennyisége. Olajban sütés helyett válasszuk a párolást, grillezést, roston sütést!

Vitaminok:
A vitaminok olyan, a szervezet számára nélkülözhetetlen mikrotápanyagok, melyeket önmaga nem tud előállítani, ezért a táplálékkal kell biztosítani! Egy részük vízben, más részük zsírban oldódik, így a szervezet nem ugyanolyan mértékben képes raktározni őket, ezért gondoskodni kell a folyamatos pótlásukról főleg idősebb korban, terhesség, szoptatás idején, illetve bármilyen fokozott vitaminszükséglet alkalmával. Ez megoldható a megfelelően összeállított, változatos táplálkozással, gyümölcs és zöldségek elegendő mennyiségének biztosításával, illetve diéta esetén táplálék-kiegészítéssel.

Ásványi anyagok:
Ezek az anyagok szintén fontos szerepet játszanak a szervezet egészséges működésében és az anyagcsere-folyamatok szabályozásában. Ilyen ásványi anyagok például a kálcium, a magnézium, vas, kálium, jód, stb. az egészséges és változatos táplálkozás során ezek szintén biztosíthatók.

A táplálkozás gyakorisága:
A szervezetnek mindig szüksége van energiára és tápanyagokra. Az étkezés azonban szakaszos. Ha egyszerre fogyasztunk nagy mennyiségű táplálékot, az megterheli az emésztőrendszert és a keringési rendszert. A cukorbetegeknek ezért különösen tanácsos, hogy a napi energia- és szénhidrátmennyiséget több alkalomra elosztva fogyasszák el, vagyis legalább 5-6 alkalomra elosztva. A főétkezéseket egészítsék ki kisebb étkezésekkel (tízórai, uzsonna, utóvacsora)!

Diéta és az élvezeti szerek:
Az élvezeti szerek közé tartoznak a tea, a kávé, az alkohol és a dohányzás. Ezekről nem csak élettani, hanem egészségkárosító hatásuk miatt is fontos említést tenni:

Diétás élelmiszerek:
A diabéteszes betegek táplálkozását nagy mértékben segítik az egyre negyobb választékban forgalomban lévő diétás élelmiszerek és mesterséges édesítőszerek.
A cukorhelyettesítővel (fruktóz, szorbit) készített sütemények, csokoládé, dzsemek, befőttek tartalmaznak energiát, bár kisebb mennyiségben, mint a cukor, de megemelik a vércukorszintet. Ezért a napi mennyiség ne haladja meg az 50 grammot, és mindig be kell számítani a napi szénhidrátfogyasztásba! Figyeljünk oda, hogy a diétás édességek sokszor zsírdúsak